“Te adtál nekem életet, és ami még fontosabb, leckét arra, hogyan kell élni. te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során. Mami! Köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok!”
David L. Weatherford
Az év legcsodálatosabb napja! Anyák Napja! Amikor megünnepeljük azt a Nőt az életünkben, aki a világot jelenti nekünk, aki nélkül nem tudnánk létezni, és nem is akarnánk. Aki az egész életét feláldozza a te boldogságodért, az álmaidért, hogy egy nap az legyél, aki lenni szeretnél: Boldog és elégedett!
Nem voltam mindig ennyire tisztában azzal, hogy nekem mekkora szerencsém van (az egész családommal). De én úgy gondolom, hogy nagyon sokan nem gondolnak bele abba, mennyire tökéletes szülők veszik őket körül. Hogy tényleg mindegy mi történik az életedben… ők mindig ott lesznek neked, és mindig támogatni fognak, és mellettük vigaszra lelsz, ha bánatos vagy. A legnagyobb kincs a világon. Nekem sajnos nagyon sok időmbe telt, amire megtanultam hálásnak lenni. Amikor hálát adsz azért, hogy egy ilyen anyukát kaptál az élettől. Amikor hálát adsz azért, hogy egészséges, és megélheti veled életed legszebb pillanatait. Amikor szomorú vagy, és számára nem létezik onnantól kezdve más, csak az, hogy újra boldognak lásson. Úristen mennyire sok időt vettem el tőle… Olyan későn jöttem rá, hogy milyen szerencsém van.
Annyi ideig lázadtam, és egyszerűen nem akartam elfogadni amit mond. Mindig is a saját fejem után mentem. Nem volt velem egyszerű. Nagyon nem! Borzasztó bonyolult voltam már akkor is. Mindig valami nagyot akartam csinálni, mindig nagy akartam lenni, és folyamatosan feszegettem a határaimat. Mindig sürgettem az időt. 15 évesen már felnőtt akartam lenni. Bezárkóztam, nem engedtem be senkit, és nem léteztek körülöttem az emberek. Soha nem beszéltem arról, mi bánt, mindig csak az utolsó pillanatban, amikor robbant a bomba. Anya… ne haragudj! Bárcsak vissza tekerhetném az időt, hogy megváltoztassak mindent. Hogy soha ne legyél szomorú miattam, hogy egy könnycseppet se kelljen ejtened azért, amit csináltam. Hogy olyan jó legyek, amilyennek megálmodtál.
Emlékszem… 20 évesen történt egy krízis az életemben, amikor megváltozott minden. Az egész szemléletem a világgal. Amikor már nem voltak elvárások magammal szemben, nem akartam senkinek megfelelni. Amikor megértettem Anya mondandóját. Amikor megértettem, milyen ajándékdobozban élek. Csak ültem egy padon, az arcomat nap sütötte, és kaptam egy hívást. Ott volt a pillanat, amikor rájöttem, már én is felelősséggel tartozom érte. Amikor kiderült, ő is el tud gyengülni néha és kérnem kellett… “Hadd lehessek a mankója egyszer az életben!”. Ő mindig olyan erős, határozott és gyönyörű! Aki soha nem mutatja, ha fáj. Aki mindig mosolyog, akiben végtelen szeretet van, és az életét áldozta fel értünk. Ő akkor boldog, ha minket boldognak lát, aki akkor nyugodt, ha mi is azok vagyunk. Ő egy Hős! Az én Hősöm! Aki minden harcunk ellenére szeret, és nem csak azért, mert a lánya vagyok és kötelező, hanem azért, mert neki én, így vagyok tökéletes. Az álmodozó, a törtető, a nyughatatlan, aki mindig a mélybe ugrik, aki hirtelen, nagyhangú, de számára mégis tökéletes Nóri. Hogyan csinálja? Hogyan képes erre? Hogy lehet nekem ekkora szerencsém vele? Mivel érdemeltem őt ki? Hogyan tudott a csaták közepette is rábírni a helyes cselekedetekre? Kimondhatatlanul hálás vagyok érte. Hogy ennyire szeret, és ennyire mindene a család. Olyan ritka, és olyan kevés ilyen nő van a világon. Akinek a gyerekei az elsők, akinek a család az első. Akiből sugárzik az erő és a nyugalom. Pedig tudná a világ, miket élt át… hogy honnan szerezte ezt a rengeteg energiát.
Nem olyan régen, arról beszélgettünk, hogy talán most nem jó úton haladok. Hogy talán nem akarhatok ekkorát. Hogy nem kaphatok meg mindent az életben. Nem lehet egyszerre karrierem és jó párkapcsolatom. Hogy akkor úgy éreztem választanom kell. Hogy válaszúthoz érkeztem… és életében először nem tudott tanácsot adni. Vagy inkább, nem akart. Úgy érezte, nincs hozzá joga, hogy beleszóljon egy ilyen komoly döntésbe. Közben akarva akaratlanul mondott valamit, ami úgy érzem, megváltoztatta az életemet.
“Én soha nem tapasztaltam meg, milyen érzés karrieristának lenni. Nem mondom, hogy soha nem vágytam rá, de nekem nem volt lehetőségem megélni azt, hogy legyek valaki.”
Ez örökké belém égett! Azt hittem megszakad a szívem, amikor ezt kimondta! Komolyan azt gondolja, hogy ő nem tett le semmit az asztalra egész élete során? Hogy ő “CSAK” egy főállású anya volt?
Anyu! Te a világot tártad elénk!! Te sokkal több vagy, mint akit valaha is el tudtál volna képzelni magadról! Példaértékű Anya vagy! Egy tökéletes nő és feleség! Egy olyan ember, aki mindig is lenni szeretnék egyszer. Te az a “Valaki” vagy, aki miatt ott tartunk, ahol. Aki Magyar Bajnokot nevelt, aki engedte, hogy megéljük a sikert, aki hagyta, hogy szabadok legyünk, aki hagyta, hogy megéljük az igazi szerelmet. Anya! Miattad teljes az életünk. Miattad vagyunk azok, akik! Miattad lettünk egyéniségek, miattad vagyunk minden, amit fel tudunk mutatni eddigi életünk során. Soha ne becsüld alá a képességeidet. Ugyanis az életben a legnagyobb karrier és a legnagyobb munka… ilyen Anyának lenni,mint amilyen te vagy. Ilyen otthont teremteni, amiben felnőttünk, és kirepültünk. Ahova sokszor vágyom vissza, hiszen ott mindig biztonságban éreztem magam! Hogy kitartottál egy olyan álom mellett, ami mostanra megvalósult.
Köszönöm Anyu, hogy ennyire kivételes vagy. Hogy ennyire tökéletes, és csodálatos. Köszönöm, hogy én elmondhatom rólad mindezt. Köszönöm, hogy megmutattad nekem, milyen igazi Anyukának lenni. Köszönöm, hogy mindig velem voltál, amikor szükségem volt rád. Köszönöm, hogy soha nem éreztem, hogy kevesebb vagyok, mint a többiek. Köszönöm, hogy támogattad a döntéseimet, még akkor is, ha tudtad megégek vele. Köszönöm, hogy ilyen embert faragtál belőlem. Köszönöm, hogy különleges lehetek. Köszönöm, hogy soha nem hagytad, hogy átlagos legyek! Köszönöm, hogy te vagy az Anyukám! Az utánozhatatlan, és lenyűgöző Nő! Amilyen Anya én is lenni szeretnék!
Anyu! Már nem kell fognod a kezemet. Felnőttem. Neked köszönhetően, tudom merre tart az életem. Köszönöm, hogy eddig végig kísértél, és egyszer sem hagytál magamra. Hogy mindig megvédtél. – és tudom, hogy most is mindvégig ott leszel mögöttem, és figyelsz. Megértettem. Egy Anyának ez a dolga. Egy igazi Anyuka mindig résen van. Neked ez a hivatásod! Ez a karriered. Az életed! Amiről mindig álmodtál, amiért kitartottál és harcoltál! Nagyon büszke vagyok rád!
Most én következem…
Szeretlek!
